Mikor kell válaszolni egy e-mailre? Bármit. Egy automatikusan kiküldött levelet, hogy sajnos a polgármester úr nincs az országban, de köszönjük a levelét. Vagy egy köszönjük az érdeklődést, az ajánlatot, az észrevételt stb., a későbbiekben visszatérünk rá, ha esedékes. Sok esetben mégcsak nem is az illető címzett kell válaszoljon, hanem a titkár. Ez történt akkor, amikor Kálnoky gróf úrnak írtam egy rövid e-mailt, melyre másnap válaszolt is az irodavezetője, miszerint a gróf úr nagyon elfoglalt, de továbbították neki a levelemet. Ez így korrekt szerintem. Mégha soha nem fogok több emailt kapni a Kánoky kúriáról, akkor sem maradt a levegőben semmi.
De az is lehet, hogy a levél sosem jut el a címzetthez, mert a titkárnő nem járt titkárképző tanfolyamra, és nem tudja, mit kell tennie. Ki tudja? A lényeg az, mostmár sokadszorra maradtam válasz nélkül. Először akkor, amikor 150 panziósból egy sem válaszolt, még múlt év novemberében kiküldött, ajánlatomra. Igaz arra sem válaszoltak, hogy nem szeretnének tőlem több e-mailt kapni. :) Így néhanapján még küldök ezt-azt, hátha történik valami... De az is lehet, hogy még senki el sem olvasta a novemberi emailemet és az utána következőket sem. Aztán írtam a csíkkozmási turisztikai információs irodának, a Székelyhonon megjelent cikk kapcsán, amelyben együttműködésemet ajánlom fel. Arra sem jött se kép, se hang. Aztán sikerült kétszer személyesen találkoznom a csíkszentkirályi polgármesteri hivatal előljáróival a Borsáros-fürdő kapcsán. A második beszélgetés után, még aznap, elkészítettem egy rövid hírdetésnek, vagy plakátnak beillő szöveget, amivel megpróbálhatnak több vendéget becsalogatni a fördőre és elküldtem e-mailben. Azt sem mondták bikkmakk. Utoljára pedig Tusnádfürdő polgármesterének és alpolgármesternőjének küldtem egy ajánlatot. Lehet, nem kapták meg, mert senki nem szólt semmit. :) Szóval, mi ez? Kommunikációs kultúra? Ennek hiánya? Érdektelenség? Az én hülyeségem? Minek írok, ha tudom, hogy úgysem válaszolnak? Én mindenesetre mindig elgondolkodom, és találgatok, de pont itt lehet nagyot tévedni. A találgatással. Lehet, hogy csak véletlen, hogy senki nem válaszolt nekem. Minden lehetséges. Én mégis úgy érszem, hogy ezeken az apróságokon múlnak a nagy dolgok. Sőt, hiszek benne!
2 Comments
Már nem emlékszem pontosan az évre, de a lányoknak jó hosszú haja volt ottjártunkkor. :) A Conkers Adventure Park, Ashby-de-la-Zouch, nem túl angolos hangzású nevű angol városhoz van közel, ahol könnyedén el lehet tölteni egy tartalmas napot a gyerekekkel. Sokmindent ki lehet próbálni, kinti és/vagy benti dolgokat. Nekem akkor ez a mezítlábas sétaút tetszett. Annak ellenére, hogy nem volt túl meleg elég sokan tapicskoltak a 450 m hosszú ösvényen, ami úgy van kialakítva, hogy mezítlábasan mindenféle felületet megtapasztalhassanak. Volt aprókavics, darabos sziklakő, fa, forgács, iszapos aljú vizes rész, sár stb. Gondolom, hogy az ottani gyerekek számára érdekes és különleges ez a mezítlábaskodás, elsősorban kint a természetben. Otthon előszeretettel járnak mezítláb a házban, de a parkett, szőnyeg és csempe fílingen kivül nemigen tapasztalhatnak meg mást. Az út végén van egy csap, vagy több, ahol lábmosás zajlik ... A másik kedvencem az angol parkokban, játszótereken a labirintus. Népszerűek. Fű-, sövény- vagy kukoricásban kialakított tekervények, mind nagyon jók. Sok helyen versenyszerűen is végig lehet őket járni. Van könnyű, közepes és nehéz útvonal. Pontokat lehet gyűjteni, parklátogató rekordokat dönteni... Izgalmas. Legalábbis nekem. :) Olyan, mint az MTV, csak más. :) Ma előszőr néztem végig 3 Irány Erdély! műsort a Youtube-on, majd itthon megpróbáltam az internetes élő adást, hogy lám megy-e? Ment, de nem jól. :) Az internet miatt. Itthon nem tudjuk nézni TV-ben, de ha tudnánk sem hiszem, hogy sokat néznénk, mert úgy általában kevés tévét nézünk. Az Irány Érdély! magazinműsor keltette fel az érdeklődésemet. Ez a műsor, idézem: "Erdélyi települések, régiók értékeinek, jellegzetességeinek a bemutatását tűzte ki célul. Erdély lakosságához szól, akiket érdekel a múlt, érdekelnek a szokások, az erdélyi értékek, jellegzetességek, amelyek egyedivé és különlegessé teszik környezetünket. Nem utolsó sorban, szeretné megmutatni, hogy milyen értékek birtokában vagyunk, amelyekről kevesen tudnak." Számomra azért volt fontos a fenti cékitűzést megtalálni, mert kerestem a feliratot... hátha meg tudnám osztani román barátaimmal vagy angolul beszélő ismerőseimmel. Persze, ha nem az a cél, nem az a cél. De ha már filmet készítenek értékeinkről, szokásainkról, tájainkról, feledésbe merülő mesterségekről, miért ne mutatnánk meg szélesebb körben? Miért csak Erdély lakosságának? A filmgyártáshoz nem értek, de godolom, hogy a feliratozás csak töredéke egy jól megalkotott filmnek. Annyit halljuk és tapasztaljuk, hogy Európa-szerte nem tudnak a létezésünkről sem, nemhogy nyelvünkről vagy kultúránkról, akkor meg miért csak magunk között népszerűsítjük magunkat? Jó ötlet, de a kivitelezés lehetne jobb is. Szerintem... A műsorok, amelyeket megnéztem: Irány Parajd! Irány Szentegyháza! Irány Korond! Hősiesen be kell vallanom, hogy a reménynek már csak a szikráját őrzöm, a lelkesedésem kókadozik. Egyre inkább az az érzésem, hogy minket is az az elv vezényel, miszerint: "mai rău să nu fie", ahogy a román mondja.
Nekem ez sosem volt elég, de úgy tűnik, hogy sokaknak nemcsak elég, hanem több is, mint elég. Ha a vendéglátók boldogok attól, hogy 2/3-adát a szállodának 3 napra sikerült kiadni a pünkösdi búcsú alkalmával, akkor azt jelenti, hogy ha nincs pünkösd, akkor vendég is sokkal kevesebb, de úgy is jó. De mi lenne, ha egyáltalán nem lenne Csíksomlyó, nem lenne ezeréves határ, nem lennének zarándokvonatok? Mi szél fújná erre a vendéget? Egy szoboravató híre? Baj van velem. Dolgozni akarok. Fejlődni szeretnék, még tanulni, valamit mozdítani a közvetlen környezetem sorsán. De minek? Úgyis van pünkösdi búcsú, lesz madéfalviak világtalálkozója. Ja, és nem utolsó sorban, de csak mellékesen, amíg egy önkormányzat megteheti, hogy veszteségesen működtet egy létesítményt, addig tényleg jól vagyunk... Miért hozunk létre egy weblapot? Van-e valami célunk vele? Napok óta kattintgatok. Eltöltöttem egy rakás időt azzal, hogy próbáltam eldönteni, hogy egyes weblapok kinek szólnak és mit üzennek? Ismét lelombozódtam. Pedig egyik-másik oldal magyar nyelvű tanulmányozásánál engedtem magamban felcsillanni a reményt, hogy a román és esetleg az angol nyelvű verziója is jó lesz. De nem. Sajnos nem.
A weboldalakat általában marketing célból hozzák létre. Ha pedig tényleg azért hozták létre, ellenőrizni is lehet, hogy elértük-e célunkat vele? Javítani lehet, módosítani, ha szükséges. :) Ha meg nem így van, akkor minek fogtunk neki egyáltalán? Az internet tele van tanácsokkal, véleményekkel, hogy milyen is kell legyen egy jó weboldal. Mindenki válogathat magának kedvére, éppen ezért nem fogok senkitől idézni. Helyette inkább leírom, hogy én mikor fodítok hátat egy oldalnak, mi az, amitől úgy gondolom, hogy valami igénytelen, gyenge minőségű és nem vagyok többé kiváncsi rá. És én egy abszolút átlagos látogató és hozzáértő vagyok... 1. Az első, manapság, amit kipróbálok, hogy a weboldal teljes-e minden feltüntetett nyelven? Vagyis működjön minden funkció! Ha nem, sokszor tovább sem lépek. 2. Ha igen, akkor tartalmilag is belenézek. Sokszor hiányos, össze-vissza mindenféle nyelven szólnak a látogatóhoz, vagy nincs aktualizálva. :( Ha valaki több nyelvű weboldalt készíttet magának vagy vállalkozásának, akkor az időhiány nem lehet kifogás és mehet a minőség róvására. Inkább legyen egy nyelven igényes, mint három nyelven igénytelen. 3. Persze a dizájn sem mellékes, de nem kell művésznek lenni, hogy tetszetős, hívogató legyen a weboldal. 4. Vissza a tartalomhoz. Ismételten, mi a célunk? Kinek szól a weboldal? A látogatónak! Ha nem nekem szól, hanem a cégvezetőnek, vagy a polgármesternek, akkor nem érdekel. Engem marasztaljon, a látogatót. 5. Legyen a weboldal következetes. Ne legyen fárasztó, túl sok információval teletömve és ne szédüljek el a sok kattintgatástó. És ne tévedjek el. 6. A menügombok elnevezése találó legyen. Az EGÉSZSÉG, FITNESS gomb ne a sarki gyógyszertár telefonszámát takarja. Vagy a LAZÍTÁS, ne újságcikkeket. 7. A weboldal, ha nem segít a látogatónak, nem érdekes. és, és.... lehetne folyatni, de maradjunk a 7-es számnál, mert az egy szép szám... |
Régebbi bejegyzések
February 2024
Címkék
All
|