beautiful hargita
  • magamról
  • LAKBERENDEZÉS MÁSKÉPP
  • EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
  • UTAZÁSOK
  • blog
  • kapcsolat
  • magamról
  • LAKBERENDEZÉS MÁSKÉPP
  • EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
  • UTAZÁSOK
  • blog
  • kapcsolat

Érzékenyebb lettem... sokkal

6/7/2017

0 Comments

 
Szembesültem ismét egy olyan helyzettel, amellyel ugyan korábban is találkoztam, de nem érintett ennyire személyesen.
Egy hétig turistáskodtunk férjem angliai családjával, akik meglátogattak minket a pünkösd előtti héten. Mivel apósom idős és egészségi állapota miatt mobilitása igen-igen korlátozott, kölcsönöztem egy kerekesszéket, hogy egyrészt tehermentesítsük anyósomat, másrészt apósom is velünk együtt élvezze a szabadságot...
Még áldott szerencse, hogy nem teljesen mozgásképtelen! És az is szerencse, hogy nem fűztem nagy reményeket az akadálymentes turizmushoz Romániában, így inkább konstatáltam az áldatlan helyzetet, mintsem tehetetlenül dühöngtem. 
Azt semmiképpen sem vártam el, hogy a barcarozsnyói várban, a sziklás úton szökellve toljuk majd a széket, de egy kicsit meglepődtem, hogy bár a vár bejáratáig sem tudjuk feltolni. Azaz feltoltuk, de erőlködésem (mert én akartam tolni) felért egy jó egyórás fitness edzéssel. Persze van egy 2015-ben felavatott panorámás lift is, de az épp nem működött. Minek is működne egy szép nyár eleji hétvégén, amikor tömegesen érkeznek a turisták a várba? 
Brassó belvárosában a helyzet egy kissé jobb volt, de nem sokkal. Szállásunkat az internetről halásztam le, az elsődleges szempont pedig az volt, hogy minél központibb és földszintes legyen. ​Na, ide ne menjetek! Ez az az eset, amikor a fényképek sem tükrözik a valóságot, a szállásadó sem túl megbízható (telefonon egyet ígért, érkezéskor mást kaptunk), és azon kívül, hogy olcsó volt és tényleg a Tanács-téren van, semmi pozitívumot nem tudunk mondani. A városban pedig nem a járdákkal volt a baj, hanem az EMBEREKKEL. 
A helyzet Csíkszeredában sem sokkal rózsásabb. Egy hét kerekesszékes kísérői szerep után, a férjemmel megállapítottuk, hogy az emberek csak szemmagasságban látnak. Annál alacsonyabbra, ha néznek is, de nem látnak. Egy hét alatt, egyetlen egy brassói kivétellel, senki nem ajánlotta fel segítségét, nem volt előzékeny vagy empatikus. Döbbenet.
​Remélem, hogy a helyzet nem ennyire rossz, csak mivel nekem ez volt az első ilyen tapasztalatom, az érzékszerveim fokozott üzemmódban voltak egy hétig és felnagyítva láttam mindent.
Mindenesetre, embertársaim, kiknek nem adatott meg a teljes mozgásszabadság és azok is akik nap mint nap segítőként álltok egy-egy ilyen személy mögött, minden tiszteletem és együttérzésem a tietek!
0 Comments

    Régebbi bejegyzések

    January 2021
    November 2020
    November 2019
    September 2019
    August 2019
    May 2019
    April 2019
    February 2019
    September 2018
    May 2018
    January 2018
    December 2017
    October 2017
    September 2017
    August 2017
    July 2017
    June 2017
    May 2017
    April 2017
    March 2017
    February 2017
    January 2017
    December 2016
    October 2016
    September 2016
    August 2016
    July 2016
    June 2016
    May 2016
    January 2016
    December 2015
    October 2015
    September 2015
    August 2015
    July 2015
    June 2015
    May 2015
    April 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013

    Címkék

    All
    Anglia
    Bulgária
    Falusi Turizmus
    Finnország
    Görögország
    Házikó
    Helyek
    Karácsony
    Kezdetek
    Mix
    Nálunkfele
    Nálunkfele
    Portugália
    Sztorik
    Törökország

    RSS Feed