Azt mondják azok, akik jobban ismerik a falusi embereket, hogy igazából nem fogadják be az idegeneket soha a közösségbe. Mi is jövevények vagyunk Bánkfalván, de én remélem, hogy ha nem is fogadnak be, de nem is rekesztenek ki. :)
Írtam az angol faluról, ami teljesen máképp falu, mint Bánkfalva. Megvan annak is a szépsége. De megvan ennek is! A képek maguktól beszélnek. Egyik sem jobb, mint  a másik. Nem jobb, csak MÁS. Ezt a másságot szeretem én nagyon, ebben a másságban vagyok én otthon.

Aszfaltozott út csak egy van, a szentmártoni. Bolt több is. A kicsi bolt, nem az a kicsi bolt, hanem az, ahova mi járunk. :) A Sarki ABC. A társasági élet néha megélénkül a bolt előtt. Egy dolgos tavaszi nap után például. Leülni nem lehet, de a sör állva is legurul. A boltban minden van, tulajdonképpen nem is tudom, hogy miért vásárolunk a városban néha. Biztos azért, mert mi "többre" vágyunk. Például humuszra, ami itt nem kapható. :) Ja, és logikus, tej sincs. :) De van tehén! És van házicsoki, mentolos cukorka és halva. Gumicsizma is, meg villanykörte. :) 
Van templom, van iskola. Gyönyörű templom és jó iskola! Mi kell még?
A parkban felújított játszótér, napkollektoros lámpákkal. Bizony! 
Kikapcsolódás gyanánt, lehet biciklizni és kirándulni szebbnél-szebb helyekre, melyek itt vannak egy köpésre. 
A közbirtokosság honlapján nagyon sok szép fotó van a faluról. Lehet csemegézni.

Persze kifogyott a film a fényképezőgépemből. :) 

Olvasom, hogy mi minden történik faluszerte Székelyföldön. Gazdanap, állatvásár, falunapok, tejbegyűjtő központ építése, kúriák felújítása... Szép. De komolyan. Nem vagyok cinikus, Csak hiba van benne. Na nem mindenikben, csak abban amit hosszútávú elképzelések, tervek nélkül csinálnak. Itt van például a csíkszentkirályi Borsáros fürdő. Olvasom a Székelyhonon, hogy bérbe adnák egy vállalkozónak, hátha az jobban tudná működtetni. Igaz, hogy kevesebb pénzhez jutna az önkormányzat a bérbeadásból, de mégiscsak lenne belőle egy kis pénz, a munka pedig legyen inkább egy vállalkozóé. Csakhogy nem nagyon van olyan vállalkozó, aki vállalkozna. 
Elolvastam a cikk utáni kommentárokat is és egyet értek azokkal az észrevételekkel, miszerint nem tud erről a fürdőről senki. Valóban, mi is csak onnan tudjuk, hogy létezik, hogy Szentkirályon lakik egy barátunk pont a fürdő szomszédságában. :) Egyszer be is sétáltunk az udvarra, ahol egy fa nincs, a lépcsők máris elhordva, kerítés megrongálva. Parkoló sehol. De. Egy kicsit arrébb az üzlet előtt. Ha a két, igaz, hogy gyengén, de működő év alatt kialakult egy helyiekből álló állandónak mondható vendégkör, akkor azt jelenti, hogy a 10-12 személyen kívül még léteznie kell a környéken, Szentimrén, Simonban és még tovább, kétszer, háromszor 10-12 személynek, akik igénybe vennék a fürdőt, borvizének jótékony hatásáért. Állítólag, napi 15-20 vendég már önfenntartóvá tudná tenni a létesítményt! Két év alatt nem sikerült még plusz 10 állandó vendéget szerezni? Tényleg nagy bajok vannak! 
De, itt is, gondolom, ugyanúgy, mint másutt az elgondolás a következő: "Előbb induljon be, aztán majd teljes gőzzel foglalkozunk vele". Komolyan, mikor értik meg már az emberek, hogy előbb kell teljes gőzzel dolgozni és csak utána indul be, és még csak nem is azonnal?

Említettemn, hogy fürdő környékén egy fa sincs. Miért nem ültettek? Nyáron ha valaki strandolni szeretne, hova húzódjon az árnyékba? A két kisháznak az árnyékába? Őszintén, én sem mennék oda. Mit csináljak ott? Egy fagyit nem tudok venni a gyerekemnek, egy vizet, egy üditőt. Egyébről nem is beszélve. 
Nem könnyű. Senki sem állítja, hogy könnyű, de az az érzésem, hogy nem is akarunk mi tulajdonképpen semmit. Minden úgy van jól, ahogy van. Magunktól a szemetet sem vesszük fel a földről, mert azért nem fizet senki. Ha meg fizetnének, akkor nem eleget. Elég siralmas a helyzet. 
Én inkább azt ajánlanám a csíkszentkirályi önkormányzatnak, hogy reklámozza egy kicsit a fürdőt. Hol? Többek között a honlapján. A fürdő jól el van dugva a Természeti adottságok gomb mögé. :) Gyönyörű fényképeket töltöttek fel a környékről, de a fürdő működéséről nem találtam semmit gyors keresésem során. Gondoltam a Lazítás menüpont alatt találom. Nem. Aztán megnéztem a Falusi turizmus menüpontot is. Ott sincs. Akkor hol van? És mi ez, ha nem falusi turizmust elősegítő beruházás? Csak azért van, mert először 1891-ben kezdék építeni? És, ha már akkor volt, legyen most is?
Folyathatnám. 
Szóval a Lazítás menüpontot cseréljék ki. Legyen helyette: Borsáros-fürdő. Informáljanak, hívjanak, rendezzenek... Szeressék!
Aztán lehetne egy kis szórólapot, azoknak, akik még nem az internet rabjai, az idősebbek, akik a környékről a gyógyvíz hatása miatt jönnének. És végül, de nem utolsó sorban, ültessenek fát, virágot, tegyék vonzóvá a helyet. 
Sok sikert! Akár az önkormányzatnak, akár egy vállalkozónak.

Sok. Valószínű, hogy soha nem ismerjük meg egymást igazán, ha nem élünk együtt, de az is lehet, hogy még úgysem teljes mértékben.
10 éve jártam először Angliában. Akkor is a vidék fogott meg és azóta is az a kedvencem. A nagyvárosok is szépek, izgalmasak, Londont is nagyon szeretem, meg Cambridget is, de a nyugit talán mindennél jobban.
Egész Nagybrittaniát behálózzák a gyalogösvények (Public Footpath) amelyeken gyakorlatilag gyalogszerrel, könnyen el lehet jutni településről településre. 
Az egyik kedvenc tulajdonságom az angolokban az, hogy szeretnek gyalogolni, kerékpározni, piknikezni és minden szabadidejüket kint töltik a természetben, ha tehetik. 
TEA
Egyik nap így gyalogoltunk át a kertek alatt a szomszédos Shepreth nevű faluba, ahol van egy vadaspark, de mi most teázni mentünk az újonnan, az üzlet és postahivatal helyett megnyitott TeaCake teázóba. A faluban üzlet, pub már nincs, mégis egy ilyen teázó nagy sikernek örvend. Vajon mi a titka? Autóval, biciklivel és gyalogosan érkeztek a vendégek egy teára és egy házisüteményre. Úgy képzelem el, mintha Pottyandon nyitna valaki egy 200 éves parasztházban egy házicukrászdát. Merthogy ez a teázó egy nagyon öreg házban kapott helyet. Több mint 400 éves...

Megittuk a teánkat majd hazagyalogoltunk. Kb. 3,5 kilométert. Vagyis, összesen 6,5 - 7-et, egy délutáni teáért. :) Itthon biztos nem gyalogolok ennyit egy teáért. 
ÖNKISZOLGÁLÓ TELEFONFÜLKE KÖNYVTÁR
A másik dolog, amit most láttam először, a piros telefonfülke átrendezve önkiszolgáló könyvkölcsönzővé. Nagyon szuper ötletnek tartom és még annál is szuperebb, hogy működik. Jelképes 1 fontért megvették a telefonfülkét (gondolom a helyi közösség), ahova könyveket lehet betenni, ha már megúntad őket, hogy más is olvassa. Ámulok, bámulok és gondolkodom ...
GOLF
A környéken, nem túl messze, egy másik falunak van egy kilenc likas :) golfpályája. Igazi! Menjünk! Még sosem golfoztunk. Csak anyósom, aki meglehetősen jól suppintotta. :)
Az egész golfkaland jól kezdődött. Röhögőgörcsöt kaptam Andy első ütése láttán, amelynek méltán lehetett volna egy döglött nyúl is az eredménye, olyan erős, görbe és rövid volt és a leközelebbi bokrot találta telibe. Nem mondom én sem tündököltem, de nagyon jól szórakoztunk. Élmény volt nekünk is és a gyerekeknek is. 

Eloszor bemutatom Foxtont azt az angol falut, ahol a ferjem felnott es ahol szeretek lenni. Amit irok rola, vagy vele kapcsolatosan, gondolom, nem lehet altalanositani, de egyfajta kepet nyujt az itteni eletrol, kivulallo szemevel nezve. Bocsanat, hogy nincsenek ekezetek ....
Eloszor is igy neznek ki a hazak. 

Nincs gazdalkdas, gondolom latszik. Van egy kis elsokert es egy kis hatsokert. Gondozottak, szepek. Anyosom termeszt ezt-azt a hatsokertben. Paradicsomot, paprikat peldaul. Sok a virag es imadjak a madarakat. De nemcsak ok, mindenki, etetik oket es reggel valosagos koncertre ebred az ember. 
Aki szeretne kerteszkedni viszont, az berelhet egytenyernyi, kettenyernyi vagy nagyobb parcellat a falu hataraban, ahol kedvere termeszthet zoldsegeket. Berleti dijat kell fizet a helyi tanacsnak es gondozni, hasznalni kell. Van egy onkentes bizottsag, aki ellenorzi a kis parcellak gondozottsagat es, ha talalnak elhanyagoltat, az berlo elveszitheti a hasznalati jogat. 

Na persze azert vannak farmok, ahol nagyban termesztenek zoldsegeket, vagy allattartassal foglalkoznak, de itt nem tudok ilyenrol. Legalabbis nem a falu kozott. 

Sok csaladnak van kutyaja. Reggelente valosagos talalkozo van a fuvespalyan, kutyazas. 

Ma reggel 9-kor, szombaton, !!! a jatszoteren volt ket fiatal csalad 6 gyerekkel, sok kutyas jott-ment, a skate-parkban pedig egy kisfiu, teljes felszerelesben rollerezett.
En azt csinaltam, amit otthon Bankfalvan meg nem mertem. :) Kocogtam. Tiz orara pedig gyulekeztek a gyerekek fociedzesre a fuvon. 
Igy nez ki a vadiuj skate-park es itt a jatszoter, szinten felujitva. Mondanom sem kell, hogy kutyaval tilos bemenni ...

Azt hiszem, egyelore ennyi. :) A teniszpalyakat nem mutattam meg, de van, ketto. Es van egy palya, ahol ilyen golyokat dobalnak, francia filmekeben lehet latni. :) Nem tudom mi a neve. Balls... es a spanyoloknal is lattam, inkabb idosebbek jatszak.
Jo itt lenni. Valoszinu, hogy ha itt elnenk, minden apro ablak nem jelentene, akkora elmenyt, mint igy. Ja es az ut mellett tulipanok es narciszok nyilnak a fuben :)) Nem szedi le senki, hogy a piacra vigye eladni.

Az egyik falu Foxton, 12 km-re Cambridgetől. Körülbelül 1250 lakosa van és 480 háza. A házak között van egynéhány 400 - 500 éves, és lakott!! Ebben a faluban laknak a férjem szülei, ide szoktunk látogatóba menni legalább egyszer kétévente. 

A három legfontossab közösségi épület van a képeken, a kocsma, Public House, a bolt és a posta és a templom. :)
A kocsmát használják, a kisbolt is nyitva van, a templomot már csak ritkán, és ünnepnapokon. 
Édesapámnak egyik érdekes élménye a kocsmához fűződik, nekem a karácsonyi éjféli miséhez és az az előtti kocsmalátogatáshoz.
A kocsmával az történt, hogy ott nem nyitnak reggel hatkor, hogy munkábamenet esetleg egy féldecit bekapjanak az emberek, hanem nyit mondjuk déltől délután háromig, majd este hattól tizenegyig. Nem tudom pontosan, de az a lényeg, hogy édesapám meg akart inni egy féldecit, délután 5-kor :). Bement a pubba, mert az ajtó nyitva volt. Leült, nem zavarta senki. De nem is kérdezték meg, hogy mit óhajt. Egy idő után megelégelte és odament a pulthoz, és elmutogatta, mert angolul nem tud, hogy valaki nem szolgálná már ki? Udvarias, angol mosollyal, megmutatták neki, hogy DE, DE CSAK 6 UTÁN. Mert akkor nyitnak. Megvárta. :)) Gondolom, sokan mondanák most, hogy ha már ott volt a személyzet, akkor mi olyan nagy dolog egy idegent kiszolgálni? De, hát ez az egyik lényeges különbség a két ország és az emberek között. Ezen a szinten, mert más szinteken nem tudom, arra kell és és lehet számítani, ami ki van írva, el van mondva, stb. Mindegy, hogy mi az a valami. És ezt én rendnek hívom. Lehetne ezt ragozni, hogy akkor hol van a rugalmasság vagy a spontaneitás stb.? ... Nekem ez tetszik. 

És akkor menjünk éjféli misére. Angliában karácsony szombatja a barátok napja. Aznap még mindenki dolgozik, de sokan hamarabb végeznek, mint normálisan. És, ha már a barátoké a nap, akkor a munkából sokan egyenesen a kocsmába mennek, ahol előfordul, hogy az éjféli miséig jólérzik magukat. Persze, van aki előbb hazamegy :) De a pub nem marad ki a műsorból. Szóval, mi is elemtünk a kocsmába, de nem egyenesen a templomba mentünk utána. A kocsma tele volt, hangos volt, jó hangulatú volt. Annyira tele volt, hogy lábon állva ittunk, falatoztunk és örültünk olyan embereknek, akikkel 10 éve nem találkoztunk. Főleg a férjem. :)
Van ezeknek a régi kocsmáknak egy sajátos hangulata, amit nem tudok leírni, csak azt tudom mondani, hogy itthon nem ülnék semmi pézért órákig egy kocsmába, méghozzá lábonállva, de az MÁS. Ki kell próbálni, de nem a bár nevű helyeket.

És akkor tényleg menjünk éjféli misére. Anyósommal és a férjemmel hármasban mentünk. A misét papné celebrálta, aki erre az alkalomra jött ki a faluba. A templom, nem telt meg, de elég sokan voltak. Furcsa volt, hogy a pap és a ministránsok is mind hölgyek voltak. Az éneklő hangjuk is természetesen más volt. 
Én katolikus vagyok és ismerem annyira a miserendet, hogy össze tudtam hasonlítani az anglikán és a katolikus misét. Minden érdekes volt. 
A padokban ott volt az imádságos és az énekes könyv, de bele volt tűzve az éjféli mise forgatókönyve. Szó szerint:
Kb. így: 
Pap: Dícsértessék a Jézus Kriszus
Hívek: Mindörökké. Ámen.
Pap: ....
Hívek:
Benne volt minden, szóról szóra. Mindenki énekelt, imádkozott. Egyes fiatalok olyan hangosan énekeltek, hogy megnevettették a hátuk mögött ülőket. Én is mindent tudtam. :))

A faluról még csak annyit, hogy van két teniszpályája, szuperül karban tartva, van egy elemi iskolája és van egy nagy közösségi füves pálya a Rec, gondolom a recreationből jön, ahol lehet cricketezni, focizni, sárkányt eregetni stb. A fű csodálatosan nyírva vagyon...

Menjünk Bánkfalvára. Csíkszeredától 16 km-re fekszik. 2011-ben 1331 lakosa volt. Itt lakunk harmadik éve és nagyon szeretjük. :)

Bánkfalván kiszolgálnak reggel is egy sörrel, amit a bolt előtt megihatsz. Egy késdobálót tudok, ahol decizni lehet, de én oda azt hiszem nem mernék bemenni. Mert nem ismerem a járást. És mert gondolom asszonyoknak nem ott a helye. De egy alkalommal jöttünk hazafele egy kirándulásból és utunk ott vitt el a kocsma előtt, az unokatestvéremmel, aki szintén hölgy. A legények az ajtóban álldogáltak és ahogy elhaladtunk, utánunk sziszegtek, fütyültek. Utoljára 20 éves koromban történt hasonló. :) Zavarba jöttem. Egyrészt, mert zavarba jöttem :)), másrészt mert 45 éves vagyok, az unokatestvérem 10 évvel idősebb.... 
Más kocsmát nem tudok, van egy Pince Bár, de ott nem jártam. 

Itt egyes szekeresek behajtják a lovat szekerestül a Fiságba, ami a kertünk végénél folyik, vagy éppen a tehenek hazfele bandukolva hűsölnek egyet a patakban. 

A templomról pedig csak annyit, hogy a tavalyi éjféli misén olyan gyönyörűen énekelt a kórus, hog könny szökött a szemembe, annyian voltunk, hogy egy tűt sem lehetett elejteni és az imádságokat sem a forgatókönyvből olvasták. Szép, meghitt és felelmelő volt.

Nincs nyírt füves pálya, nincs teniszpálya és sok minden nincs még, de van valami, amitől otthon az otthon.

Ismét véletlenül, valamit keresgélve, találtam rá arra az információra, miszerint Hargita Megye Tanácsának több uniós finanszírozottságú, aktív turisztikai projektje van. Háromról vagy négyről volt szó,most már nem tudom, de mint kiderült 7 (hetes) darab van. Innen derült ki. Megnéztem őket szép sorban, ti is megtehetitek, hogy lássam milyen célokat szeretnének megvalósítani. Mindenik projekt a Regionális Operatív Program 5. tengelyén "fut", azaz a Fenntartható turizmusfejlesztés és promóción. Eddig szép. Aztán megnéztem a költségvetésüket is. Nagyon durván kiszámoltam, hogy egyenként, a 2 éves futamidejű projektek, átlag 700.000 lejes költsévetésből gazdálkodnak, ami, szintén durván, 155.500 euró (155.500 x 7 = egymilliónyolcvannyolcezerötszáz euró / 2 év)!!!!!! Hűha!
A tevékenységeket is megnéztem. Sok közöttük a népszerűsítő tevékenység, specifikus marketing elemekkel megtűzdelve, elvégre a belföldi turizmus fejlesztése és konszolidációja a cél, és nem utolsó sorban a turisták által itt töltött vendégéjszakák számának a növelése. 
Egyik projekttevékenységüket "tetten értem", 2013 márciusában. (2012-ben is ott voltak)
"Hargita Megye Tanácsa továbbá négy, a Regionális Operatív Programból finanszírozott turisztikai projekttel vett részt a vásáron: Székely kapuk útja, Hargita megyei legendák és mondák nyomában, Hargita és Kovászna megye értékeinek és hagyományainak turisztikai termékként való értékesítése, valamint a Történelmi helyszínek gömbpanorámás népszerűsítése. - See more at: http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/10098-romexpo-nepszeruek-a-szekelyfoldi-turisztikai-ajanlatok
De ez nem specifikus marketing, hacsak az a gömbpanoráma nem az, amit nem tudom, hogy hol keressek.

Kerestem, de nem találtam meg egyik projekt weboldalát sem. A Facebook oldalát sem. A Székelykapuk útja pályázatról pedig a legfrissebb információ 2010-es, legalábbis, ha ezt írom be a keresőbe, az első találatok ezek. A többit nem néztem.
Itt vannak a projektek.
1. A borvizek nepszerűsítése
2. Székely kapuk útja
3. Az egyensúly és az egyediség megőrzése a természetvédelmi területeken és ezek integrálása a turizmusban
4. Hargita és Kovászna megye értékeinek és hagyományainak turisztikai termékként való értékesítése
5. A hargitai legendák és műemlékek nyomában6. A Régizene Fesztivál népszerűsítése
7. Virtuális barangolás történelmi emlékhelyeken

Elgondolkodtam. Hogyha, a megyei tanács ennyi pénzből ennyire nem látható projekteket bonyolít, akkor én semmipénzből mit akarok? Vagy, ha ennyi pénzből csak így tud a turizmus fejlődni, akkor ismételten, én mit akarok? 
Aztán azt is szeretném tudni, hogy a szállásadók, a panziók, a vendégházak tudnak-e ezekről a projektekről, valami hasznuk van-e belőle. Megtanítja-e valaki őket, hogy hogyan használják a Borvizek útja, a Székelykapuk útja stb. projektek eredményeit? És én megint mit akarok?

Mondjak valamit? Elment a kedvem. :(