Az egyik falu Foxton, 12 km-re Cambridgetől. Körülbelül 1250 lakosa van és 480 háza. A házak között van egynéhány 400 - 500 éves, és lakott!! Ebben a faluban laknak a férjem szülei, ide szoktunk látogatóba menni legalább egyszer kétévente. A három legfontossab közösségi épület van a képeken, a kocsma, Public House, a bolt és a posta és a templom. :) A kocsmát használják, a kisbolt is nyitva van, a templomot már csak ritkán, és ünnepnapokon. Édesapámnak egyik érdekes élménye a kocsmához fűződik, nekem a karácsonyi éjféli miséhez és az az előtti kocsmalátogatáshoz. A kocsmával az történt, hogy ott nem nyitnak reggel hatkor, hogy munkábamenet esetleg egy féldecit bekapjanak az emberek, hanem nyit mondjuk déltől délután háromig, majd este hattól tizenegyig. Nem tudom pontosan, de az a lényeg, hogy édesapám meg akart inni egy féldecit, délután 5-kor :). Bement a pubba, mert az ajtó nyitva volt. Leült, nem zavarta senki. De nem is kérdezték meg, hogy mit óhajt. Egy idő után megelégelte és odament a pulthoz, és elmutogatta, mert angolul nem tud, hogy valaki nem szolgálná már ki? Udvarias, angol mosollyal, megmutatták neki, hogy DE, DE CSAK 6 UTÁN. Mert akkor nyitnak. Megvárta. :)) Gondolom, sokan mondanák most, hogy ha már ott volt a személyzet, akkor mi olyan nagy dolog egy idegent kiszolgálni? De, hát ez az egyik lényeges különbség a két ország és az emberek között. Ezen a szinten, mert más szinteken nem tudom, arra kell és és lehet számítani, ami ki van írva, el van mondva, stb. Mindegy, hogy mi az a valami. És ezt én rendnek hívom. Lehetne ezt ragozni, hogy akkor hol van a rugalmasság vagy a spontaneitás stb.? ... Nekem ez tetszik. És akkor menjünk éjféli misére. Angliában karácsony szombatja a barátok napja. Aznap még mindenki dolgozik, de sokan hamarabb végeznek, mint normálisan. És, ha már a barátoké a nap, akkor a munkából sokan egyenesen a kocsmába mennek, ahol előfordul, hogy az éjféli miséig jólérzik magukat. Persze, van aki előbb hazamegy :) De a pub nem marad ki a műsorból. Szóval, mi is elemtünk a kocsmába, de nem egyenesen a templomba mentünk utána. A kocsma tele volt, hangos volt, jó hangulatú volt. Annyira tele volt, hogy lábon állva ittunk, falatoztunk és örültünk olyan embereknek, akikkel 10 éve nem találkoztunk. Főleg a férjem. :) Van ezeknek a régi kocsmáknak egy sajátos hangulata, amit nem tudok leírni, csak azt tudom mondani, hogy itthon nem ülnék semmi pézért órákig egy kocsmába, méghozzá lábonállva, de az MÁS. Ki kell próbálni, de nem a bár nevű helyeket. És akkor tényleg menjünk éjféli misére. Anyósommal és a férjemmel hármasban mentünk. A misét papné celebrálta, aki erre az alkalomra jött ki a faluba. A templom, nem telt meg, de elég sokan voltak. Furcsa volt, hogy a pap és a ministránsok is mind hölgyek voltak. Az éneklő hangjuk is természetesen más volt. Én katolikus vagyok és ismerem annyira a miserendet, hogy össze tudtam hasonlítani az anglikán és a katolikus misét. Minden érdekes volt. A padokban ott volt az imádságos és az énekes könyv, de bele volt tűzve az éjféli mise forgatókönyve. Szó szerint: Kb. így: Pap: Dícsértessék a Jézus Kriszus Hívek: Mindörökké. Ámen. Pap: .... Hívek: Benne volt minden, szóról szóra. Mindenki énekelt, imádkozott. Egyes fiatalok olyan hangosan énekeltek, hogy megnevettették a hátuk mögött ülőket. Én is mindent tudtam. :)) A faluról még csak annyit, hogy van két teniszpályája, szuperül karban tartva, van egy elemi iskolája és van egy nagy közösségi füves pálya a Rec, gondolom a recreationből jön, ahol lehet cricketezni, focizni, sárkányt eregetni stb. A fű csodálatosan nyírva vagyon... Menjünk Bánkfalvára. Csíkszeredától 16 km-re fekszik. 2011-ben 1331 lakosa volt. Itt lakunk harmadik éve és nagyon szeretjük. :) Bánkfalván kiszolgálnak reggel is egy sörrel, amit a bolt előtt megihatsz. Egy késdobálót tudok, ahol decizni lehet, de én oda azt hiszem nem mernék bemenni. Mert nem ismerem a járást. És mert gondolom asszonyoknak nem ott a helye. De egy alkalommal jöttünk hazafele egy kirándulásból és utunk ott vitt el a kocsma előtt, az unokatestvéremmel, aki szintén hölgy. A legények az ajtóban álldogáltak és ahogy elhaladtunk, utánunk sziszegtek, fütyültek. Utoljára 20 éves koromban történt hasonló. :) Zavarba jöttem. Egyrészt, mert zavarba jöttem :)), másrészt mert 45 éves vagyok, az unokatestvérem 10 évvel idősebb....
Más kocsmát nem tudok, van egy Pince Bár, de ott nem jártam. Itt egyes szekeresek behajtják a lovat szekerestül a Fiságba, ami a kertünk végénél folyik, vagy éppen a tehenek hazfele bandukolva hűsölnek egyet a patakban. A templomról pedig csak annyit, hogy a tavalyi éjféli misén olyan gyönyörűen énekelt a kórus, hog könny szökött a szemembe, annyian voltunk, hogy egy tűt sem lehetett elejteni és az imádságokat sem a forgatókönyvből olvasták. Szép, meghitt és felelmelő volt. Nincs nyírt füves pálya, nincs teniszpálya és sok minden nincs még, de van valami, amitől otthon az otthon.
0 Comments
Leave a Reply. |
Régebbi bejegyzések
February 2024
Címkék
All
|