Nem az a szándékom, hogy elvegyem az bárki kedvét is a pályázástól. Istenőrizz! :) Sokat pályáztam eddigi munkám során, ami azt jelenti, hogy írtam is, de volt, hogy csak menedzseltem és olyan is volt, hogy csupán aktív tagja voltam a célcsoportnak. 

Valamelyik nap megnéztem a Csík Leader Egyesület kiírásait és boldogan vettem tudomásul, hogy van egy "nekem való" kiírás, mintha rámszabták volna. Meg is néztem azonnal, hogy a cégünkkel pályázhatok-e, mondjuk válaszott falumnak? Hát NEM. Először is profit orientált cég nem pályázhat, másrészt csíkszeredában van bejegyezve, ígyhát duplán nem pályázhat.
Na, jó. Akkor keresünk egy helyi, mondjuk Bánkfalván bejegyzett egyesületet vagy alapítványt. Talán ez lesz a legkönnyebb része a munkának. Nehezebb lesz az adminisztráció. Aztán még lehet, ennek is a végére lehet járni becsülettel. Azt is feltételezem, hogy ne induljak negatív gondolatokkal, hogy lesz a szervezetnek minimum 5000 eurója, amivel előre megfinanszírozza a nyerő pályázatot. Pozitív vagyok. :) De mi van akkor, ha minden úgy megy, mint a karikacsapás, és nincs kinek pályázni? Vagyis nincs ember, asszony, fiatal, akit érdekelne a turizmus fejlesztése, a meglévő munkahelyek megtartása (ez könnyű, mivelhogy nincs meglévő munkahely), az újak létrehozása, turisztikai programok kidolgozása. 
Tudtommal Csíkszentgyögy községben, legalábbis a Fisság mentén (az Úzvölgyét nem tudom) 2 vendéglátó egység működik. Egyik a pottyandi erdei iskola, a másik egy újonnan nyílt panzió. Bánkfalván is volt egy panzió, de már nincs. 
Mondhatjátok, hogy utána kell járni. Utána is fogok. Csak addig is morfondírozok magamban. Mert az eddigi tapasztalatom azt mutatja, és most csak az utóbbi 4-5 hónapot veszem alapul, hogy akkor sem kell semmi, ha ingyen van. Az is gyanús, ha ingyen van, mert ma mit adnak ingyen és úgy ráadásul, hogy minőségi is legyen, és az is gyanús, ha pénzért ajánlanak valamit. Pénz meg nincs. 

Szóval hiába passzolna minden, ha nem lenne kiért próbálkozni. Mert ugye, nem az a cél, hogy el kell költeni a pénzt. A cél, teljesen MÁS.

Miután elolvastam a Székelyhonon a cikket a csíkkozmási turisztikai információs központról és a kitűzött célokról, elolvastam az olvasók kommentárjait, és írtam is, hogy 27 megjegyzésből, csupán 3 pozitív volt. Legtöbben semmi jószándékot nem láttak az egészben, hanem csak azt, hogy a pénzt el kellett költeni. Én elhittem, amit a megkérdezett, ott dolgozó mondott és nagy buzgalmamban írtam is nekik, hogy - Hahó, itt vagyok. Én is ezt szeretném. Hogy ne csak pünkösdkor jöjjenek a turisták... Csináljunk együtt valamit. Azóta sem jött semmi válasz. 

A kérdés marad a régi. Akarunk-e valamit? Vagy csak beszélgetünk? Csináljunk-e valamit? Vagy csak a pénzt költsük el?

Azt olvastam az erdely.ma-n, hogy 2013-ban valamelyest nőtt a turistaforgalom Romániában. Pontosabban 3
%-kal. Utánanéztem volna az Országos Statisztikai Intézet honlapján, hogy néhány adatot itt is feltüntethessek, de sajnos pillanatnyilag az oldal nem működik. 
Helyette idézek szintén az erdely.ma egyik írásából, 2012-es adatokat. 
Mindenesetre én gondolkodom, megállás nélkül :), hogy mi az oka a visszaesésnek? Hogyan lehetne megközelíteni a problémát, hogyan lehetne megtudni a valós okokat, amelyek miatt nem, vagy rosszabbul működnek a dolgok a turizmus terén. Találgatni tudok, olvasni is (amit más írt ennek kapcsán), de én meg szeretném törni a jeget. Szeretnék beszélgetni. Nem döntéshozókkal, nem szervezeti képviselőkkel, hanem hús-vér panzió működtetőkkel. Többször feltettem már a kérdést emailben, véleményükre volnék kíváncsi, de még senki sem méltatott válaszra. Sem jó példát, sem rosszat nem mesélt el senki. 
Még nem adom fel. :)
És akkor lássunk néhány adatot.
"Hargita megyét a rendszerváltást követő években több mint 236 ezerszer keresték fel hazai látogatók. A turistaérkezések száma tavaly 81,2 ezer volt. Nagyvonalakban tehát egyharmadára esett vissza bő húsz év alatt. Országos viszonylatban az 1990-beli 10,8 millió belföldi turistaérkezések száma 6,03 millióra esett vissza, tehát Hargita megye valamit az átlagosnál rosszabbul csinált „belföldileg” az elmúlt két évtizedben. A külföldi turistaérkezések számát tekintve sem beszélhetünk fellendülésről, ugyanis 20,8 ezerről csak 22,1 ezerre nőtt az érték (2012-es adatok szerint), ami az úgynevezett pipepurcnál ugyan több, de nem sokkal.

Nyilván, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a jelenleginél jóval kevesebb férőhelyet biztosított a megye akkoriban, ezzel együtt is azonban fájó adat, hogy 1990-ben még 85,4 százalékos kihasználtságról beszélhettek, 2011-re viszont az országos átlag alá, 22,7 százalékra csökkent ez az érték."

"A szikra megvan, a láng azonban nehezen lobban fel. Ha szembenézünk a valósággal, sem a népi fürdők, sem a bicikliutak nem vonzzák a turistákat. Jobb esetben legalább a helyieknek számít valamit, magukénak érzik és gondozzák. Az eladhatósággal azonban komoly gondok vannak."

További számadatokat mindenki elolvashatja az erdely.ma-n.

Az Eurogites oldalán van lehetőség kiértékelni saját vendéglátóegységünket nemzetközi minőségi szempontok szerint. http://quality.eurogites.org/selfcheck
Be kell jelentkezni a kívánt vendéglátó egységgel (panzió, vendégház, kulcsosház stb.) majd  ki kell választani a Qulity Self Check menüpontot a bal oldalon. A teszt elvégzése után megnezhetjük és elmenthetjük az eredményünket, és azt is megtudhatjuk hogy, hol van még javítanivalónk.
Én megcsináltam az "istállónkra", mint kulcsosház, és sajnos nem felel meg a nemzetközi minőségi standardoknak. 75% nem elégséges, minimum 85% -ot kell elérni. 
Sok sikert!

A tegnap Tusnádfürdőn voltunk sízni. Nagyon jó volt. Vagyis jól telt. 
Miután lesíztük a pontjainkat beültünk a melegedőbe, hogy búcsúzóul igyunk egy forrócsokit. Amíg vártam soromra a pultnál, bejött egy férfi, odajött ő is a pulthoz és a kiszolgálónőnek visszaadott egy sífelvonójegyet, amin volt még 15 pont. Ez kb. 30 lej értékű. Elég tanácstalannak látszott, ugyanis nem világos, hogy mi legyen, ha megmaradnak a pontok? Mert annak, aki Csíkszeredából van, lehet, hogy április végéig még lesz alkalma lesízni, de aki esetleg az ország más csücskéből jött nem biztos. Meg az időjárás sem a legkedvezőbb az idén. Szóval, a férfi letette a kártyát a pultra, egy pár másodpercig álldogált, aztán azt mondta, hogy adják oda másnak,  majd sarkon fordult és elment. A kiszolgálónő meg elvette a pultról a jegyet. Vajon ki kapott egy 30 lejes ajándékot? És miért nem lehetett visszaadni a pénzt az illetőnek?

Mi az istállónkkal a hazai standardoknak talán megfelelnénk...
Nézd meg, te hol állsz a vendégházaddal?

2005-ben az Eurogites, a Farm- és Falusi Turizmus Európai Szövetsége elfogadott egy minőségi követelménylistát, melyet lefordítottam. 
A fordítás angolból van, nagyon gyorsan készült és nem korrektúráztam és egy kicsit konyhanyelven. :) Bocsánat,. Azért a lényeg benne van. És ma ugye 2014-et írunk, azóta biztos a követelmények nőttek és az igények úgyszintén.
A Farm- és Falusi Turizmus Európai Szövetségének tagja a romániai ANTREC.
Ajánlott, de nem kötelező azoknak a vendéglátóknak, akik ezen szervezetek tagjai szeretnének lenni. Hargita megyéből egy sincs!

A szálláshelyek megnézhetik e táblázat alapján, hogy csak hazai standardoknak felelnek meg vagy megállják a helyüket a nemzetközi piacon is. 

Az eredeti táblázat itt található: 

És a hozzátartozó virtuális tréning itt. A piros alapú képek a rossz példa, a zöld a jó. :))

Találtunk kincseket az "ásatások" során. Olyanokat, mint például fenőkőtartó szarvból, bárcautalvány 1901-ből (fakivágáshoz engedély), szerződés 1940-ből, locsoló kölnisüveg, autó formájú... a fiúk biztos emlékeznek rá. Ma már ilyeneket nem találni egykönnyen. Még a locsolóüveget sem.

A "rombolás" után következett az építkezés. Lett pince, alap, falak, tető, minden, ami kell. Mivel nem ismertem megbízható zsindelyforrást, de főleg embert nem, aki felrakja, végül baconi, kézzelvetett, fecskefarkú cserép került a házra. A több, mint 4 méter magas tetőteret beépítettük. Remélem, nem rontottuk el a ház jellegét nagyon. Sokat vaciláltam, hogy mi is legyen.
A falakba visszakerültek a régi gerendák, az ablakok pont olyanok, mint az egyik legrégebbi és legszebb ablak, ami most belső díszként "ragyog". A többi sajnos nem volt megmenthető állapotban.
A tisztaszoba ajtaján levő kilincs is megtalálta helyét, mint ahogy a régi tornácoszlopok is.
A sorrend fordított. 

És olyan lett, mint az álmom. :)
Folyt. köv., mert olyan lassan működik a net itthon, hogy lejár a buletinem.