A ház épülőfélben (7.)

Találtunk kincseket az "ásatások" során. Olyanokat, mint például fenőkőtartó szarvból, bárcautalvány 1901-ből (fakivágáshoz engedély), szerződés 1940-ből, locsoló kölnisüveg, autó formájú... a fiúk biztos emlékeznek rá. Ma már ilyeneket nem találni egykönnyen. Még a locsolóüveget sem.

A "rombolás" után következett az építkezés. Lett pince, alap, falak, tető, minden, ami kell. Mivel nem ismertem megbízható zsindelyforrást, de főleg embert nem, aki felrakja, végül baconi, kézzelvetett, fecskefarkú cserép került a házra. A több, mint 4 méter magas tetőteret beépítettük. Remélem, nem rontottuk el a ház jellegét nagyon. Sokat vaciláltam, hogy mi is legyen.
A falakba visszakerültek a régi gerendák, az ablakok pont olyanok, mint az egyik legrégebbi és legszebb ablak, ami most belső díszként "ragyog". A többi sajnos nem volt megmenthető állapotban.
A tisztaszoba ajtaján levő kilincs is megtalálta helyét, mint ahogy a régi tornácoszlopok is.
A sorrend fordított. 

És olyan lett, mint az álmom. :)
Folyt. köv., mert olyan lassan működik a net itthon, hogy lejár a buletinem.