Turisztikai fórum - szubjektív szemszögből

Melegében leírnám benyomásaimat azokról az előadáskról, amelyek reggel 9 és délután 4 között zajlottak, ugyanis ekkor eljöttem.

Az általános benyomásom az volt, hogy két évvel ezelőtthöz képest valóban látványosan megmozdult valami és ez nem csak a beszámolókból derült ki, hanem menet közben, 2 év alatt, is látni lehetett (figyelemmel követtem a törekvéseket), hogy tisztul a köd, kezd kialakulni egy valamiféle irány, néhány ember valóban keményen dolgozik, hogy amiről mindannyian beszélünk, a turizmus fejlesztése Székelyföldön, ne csak elmélet mardjon, hanem megfogható valóság. Pont.

A programban szereplő előadók közül én azokat emelném ki, akik úgy érzem, hogy gondolkodásban, tettekben nagyon közel állnak ahhoz, amit én is látok, tapasztalok és gondolok a székelyföldi turizmusról általában.

Az első, akit kiemelnék, Gáll Levente a csíkmadarasi Zsigmond Malom Fogadó megálodója, gazdája és mindenese, aki nagyon is világossá tette mindannyiunk számára (remélem), hogy a vendégnek felkínált élmény és ennek megvalósítása, szolgáltatása 28 órás munkát igényel. Igen, nem 24, hanem 28 és olyan feladatokat is magába foglal, a mindent a vendégért mottó alatt, mint például a szekérút melletti szemét összeszedése! Felkiáltójel. Ő ezt megteszi, de azt is hozzátette, hogy amíg ilyesmivel is kell foglalkoznia, még "nagy bajok vannak". 
Hogy mi ebben a pozitívum? Az ő sikere a pozitívum, ami szerintem példaértékű azok számára, akik a falusi turizmusban dolgoznak. Nem mellesleg, szeretni kell, amit csinálsz! De hát az elméletet mind tudjuk.

Aki még tetszett, az Pál Zoltán volt, aki a Slow-Tours Transyvania programszervező vállalkozáson keresztül Korond-Parajd környékén kínál a turistáknak ökotúrákat, de sok más egyéb feladatot is felvállal és ezúttal a Berlini Turisztikai Vásáron való részvételi tapasztalatait osztotta meg velünk, részletezve és a napnál világosabban is kidomborítva :) az együttműködés , a felkészültség, a tájékozottság fontosságát, valamint a kommunikáció és infomációszórás IDŐBENI fontosságát, ami megadja a tervezés lehetőségét. És nem utolsó sorban a hasonló rendezéneyeken való jelenlét fontosságát.

Végül, de nem utolsósorban Butyka Lóránd rövid előadását emelném ki, aki az Accent Geo-Ökológiai Szervezet részéről a Csomád-Bálványos térséget, mint potenciális ökoturisztikai desztinációt mutatta be és aki gyönyörűen elmagyarázta, hogy pillanatnyilag miért "csak" potenciális és mi mindent kell tegyünk ahhoz, hogy azzá váljon és minősítést is nyerjen.  Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, ha nyitnánk például románajkú, vagy esetleg angolul beszélő célközösségek felé. Az egyik dolog a a vendég nyelvén való kommunikációs készségek elsajátítása, mert mit ér egy gyönyörű magyar nyelvű tájékoztató tábla, ha csak mi értjük, a vendég pedig azt érti belőle, hogy "bocs, de nem áruljuk el érdekességeinket, titkainkat". A Nádasfürdőről készült képek bemutatása kapcsán pedig a közösség, ez esetben romboló szerepéről is szó esett, valamint arról, hogy vigyáznunk kell, hogy mit "adunk" el a turistának? A mai Nádasfürdő képe nem egyezik a 2 évvel ezelőttivel.  A nagy kérdés továbbra is a fenntarthatóság.

Még sok érdekesség elhangzott, programcsomagokról, minőségről, kommunikációról, az együttműködés szükségességéről, stb. De egyelőre ennyi.