Az egyik dolog, amit szerettem az EU-s finanszírozású nemzetközi oktatási projektekben az, hogy a találkozók alkalmával, a vendéglátó intézmény szervezésében majdnem mindig eljutottunk egy olyan helyre, ahol a madár sem jár, de ha jár is, nagy valószínűséggel, mint turista nem keveredünk oda sosem. Így történt most is Szlovéniában. Muraszombatra még eljut az ember, főleg, ha termálfürdőzni akar, de Markišavciba már nem valószínű. Itt található egy családi vállalkozás, mely nagyapától öröklődött és amely vállalkozás a sonkát helyezi piedesztálra. Olyan, de olyan finom sonkát! :) Van egy régi épület, amely mellé felúztak egy modern csarnokot (nem üt el rondán), ahol füstölik, szárítják, feldolgozzák a sonkát csakis helyi, minősített és személyesen ismert termelőktől. És szenvedélyesen szeretik és büszkék arra, amit csinálnak. A Kodila család vendégei voltunk. A tepertőről nem is mesélek. Összefut a nyál a számban, ha csak rágondolok. Egyszerű, ízléses, minőségi és finom! De nem vegetáriánusoknak való!
0 Comments
Leave a Reply. |
Régebbi bejegyzések
February 2024
Címkék
All
|