Marvão Alentejo régióban. Egy gyöngyszem.

Azt hittem, hogy már végefele járok a portugál beszámolómnak, de még mindig van négy állomás a végéig, hogy a körút bezáruljon.
Ez a mostani egy gyöngyszem, de nem is akármilyen. Alentejo régió évekkel ezelőtt Portugália egyik legszegényebb vidéke volt és az emberekkel szemben is elég sok előítélet létezett... így hallottam  :) 20 év múltán úgy tűnik, hogy látványos a fejlődés és a régió fantasztikusan reklámozza magát, ami a turizmust illeti. Mondjuk, van is mit reklámozzon. 

Ahogy haladunk dél felé, változik a táj, vele együtt változik az építkezési stílus és az építőanyag. Eddig szürke kő és sziklatömbökből épültek a házak, most beérkeztünk egy vakító fehér településre, aminek inkább mediterrán hangulata van. Csak a mór vár válik ki a fehérségből, szürke tornyocskáival, falaival. 

Marvãoban három és fél ezer ember él, egy nagyobb falu, ahol ha semmi egyebet nem csinál az ember, "eltéved" az utcáin és minden sarkon lefotóz valamit, valami apróságot, ami a tekintetét megragadja. Jose Saramago azt mondta,írta Marvãoról, hogy: ‘‘From Marvão one can see the entire land... It is understandable that from this place, high up in the keep at Marvão Castle, visitors may respectfully murmur, ‘How great is the world.’’

Igen, még 41 fokban is szép a világ, de azért nagyon forró :)